Kádár Annamária a PszichoEst vendége

2019. 07. 11.

---

Augusztus 6-án PszichoEst programunk keretében Dr. Kádár Annamáriát láthatjuk vendégül, aki a mese fontosságáról, annak az érzelmi intelligencia fejlesztésében betöltött szerepéről beszélget a szülőkkel...

Előadásában szó esik a felnőttkori érzelmi intelligencia fejlesztésének fontosságáról, és annak hogyanjairól is. Íme egy remek kedvcsináló az interaktív programhoz.

A mese szerepe az érzelmi intelligencia fejlesztésében

Minden mese az életünkről szól. A mesében minden MI vagyunk: nem csak a legkisebb királyfival, szegélylegénnyel azonosulhatunk. Az elindulás jelenti a saját komfortzónánkból való kimozdulást, a hamuban sült pogácsa az erőforrásainkat, a sárkányok nagyon gyakran belső sárkányok, a saját félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amit meg kell szelídítenünk, a segítőtársak szimbolizálják a társas kapcsolati hálónkat, a párválasztás, a királylány megtalálása a saját jobbik énrészünk megtalálását, a mesében az elérendő cél pedig az önmegvalósításunk. A mesehős utazása személyiségfejlődésünket, az önismereti utunkat is szimbolizálja. „A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban” – fogalmazza meg a belső utazás lényegét Hamvas Béla. A népmesékből jól ismert hol volt hol nem volt világa nagyon hasonlít ahhoz, amely a lelkünk mélyén él. Ebben a megközelítésben nem a megtervezett életvitelről van szó, hanem azokról a mélységekről, ahol megalapozódik kitartásunk, elszántságunk, reményünk. Az életbátorság, a magabiztosság az a képességünk, hogy túl tudunk merészkedni saját határainkon. Bár úgy tűnik, hogy az utazás külső tájakon történik, ez egy mély, belső barangolás, ahol rejtett erőforrásainkat keltjük életre. A saját életünkben is a gebéből táltos paripát varázsolunk, ehhez pedig meg kell találnunk az életre keltő „parazsat”.

Szükséges krízisek és kerülőutak

A mese szimbolikus történet, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat fogalmaz meg. A mese mindig valami olyan dologról szól, ami az élet folyamatát veszélyezteti, többnyire ez a mese kiinduló helyzete, és azt mutatja meg, hogy milyen fejlődési út vezet ki ebből a problémából egy új élethelyzetbe. Az új élethelyzet az egyensúly fölborulásával, krízissel, kerülőutakkal jár együtt, a növekedés pedig fájdalommal, de ezek mind fejlődésünk szükségszerű állomásai. A mesében a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők benne a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az irigység, a féltékenység megzabolázásának módjai, az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon.
A mese az ősbizalom élményét erősíti meg, azt, hogy jó a világ, jó volt ide megszületni. Ezzel az alapérzéssel sokkal könnyebb elviselni a nehézségeket, kudarcokat, tragédiákat és könnyebb derűsnek, vidámnak lenni. A mesei optimista világkép és a gyermek vágyai egymásra rímelnek, a mesei vágyteljesülést nem akadályozzák sem természeti törvények, sem időbeli vagy térbeli korlátok. Minden lehetséges, mindenné át lehet változni.

Túlmerészkedni a saját határainkon

A mese az életigenlés himnusza, ami arra biztat bennünket, hogy ne adjuk fel, bátran szálljunk szembe az akadályokkal, a megpróbáltatásokat pedig fejlődési feladatoknak tekintsük. Az életbátorság, a magabiztosság az a képességünk, amellyel túl tudunk merészkedni saját határainkon. A gyermek mesehőssel való azonosulása észrevétlenül történik, mert teljes mértékben beleéli magát a hős szerepébe, képzeletben együtt harcol és együtt győzedelmeskedik vele, miközben a rossz elnyeri méltó büntetését. A szereplővel való azonosulás során olyan megoldásokat találhat saját problémáira, amelyek kimondatlanul vannak jelen a mesében, és a gyermeknek a fantáziáján múlik, hogy azt mennyire vonatkoztatja magára. A mese meghagyja a gyermek szabadságát és segítséget nyújt az életben való eligazodáshoz, megismeréshez, az önazonosság kialakításához. Gazdagítja, mozgásba hozza a gyermek képzeletét, belső képalkotásra ösztönöz.
Az előadásban együtt járjuk végig a mesehős útját és megnézzük, mi az, amit gyerekként és felnőttként tanulhatunk egy jó meséből. Szó lesz a mesekorszakokról, arról, hogy hogyan és mit meséljünk valamit a belső és külső képek hatásáról gyermekkorban.

Nyári programkínálat

Az ajánlatok érdekelnek