Az élet szép, élvezd! – interjú Hegyi Barbarával

2019. 09. 18.

---

A Gasztroshow újabb meghívott vendégével, a méltán híres és elismert Hegyi Barbara művésznővel beszélgettünk - szó szerint két főzés között. 

Az interjú után ez járt a fejemben: igen, lehetséges az, hogy valaki egyszerre odafigyel magára, és élvezi az életet!

Az interjút Sényi Anita marketing asszisztens készítette.

SA - Tegnap beszélgettem Józan Lászlóval, aki említette a „fejben főzést”. Hogy kell ezt elképzelni? Ez van otthon, mit tudnánk belőle kihozni?
HB - Nem, hanem mondjuk próbálunk a színházban, még nincs jelenetünk, kint ülünk takarásban, és akkor valamelyikünknek eszébe jut, hogy: Te, egy olyan jót főztem tegnap… És mi volt az? És akkor elkezdi mondani, hogyan csinálta, mi volt benne, és innen indul a lényeg. Hogy ő azt találta ki, hogy tesz hozzá valami más alapanyagot, mint ami a szokásos, vajon mi sül ki belőle.
SA - Így lettetek jóban?
HB - Nem, mi kollégák vagyunk, nagyon sokat játszunk együtt. Előtte is jóban voltunk, ez csak még közelebb hozott minket egymáshoz. Együtt játszunk, plusz néha együtt is főzünk.
SA - Ebben az össze-vissza időbeosztásban hogy van időtök főzni?
HB - Jól kihasználjuk azt a kevéske időt. Én otthon olyan dolgokat szoktam főzni, amiket gyorsan el tudok készíteni. Minden friss alapanyagból készül, nem használok konzervet vagy félkész ételt.

Mindenkihez a gyomrán át vezet az út

SA - Eddig két szakácskönyved jelent meg. Honnan jött ez az ötlet?
HB - Engem nők neveltek. Édesapám meghalt, amikor megszülettem, és egyáltalán az egész család tele volt nőkkel, akik mind nagyon jól főztek. Rengeteget dolgoztak, majdnem mindegyik özvegyasszony volt, egy nagybátyámon kívül igazán nem volt férfi a családban. És ez a sok nő imádott dolgozni, imádott főzni, én pedig kicsi gyerekként nagyon sokat voltam velük és köztük. Hagytak vacakolni a konyhában, tőlük tanultam el egy csomó mindent. Aztán később a kamaszkorom idejében rájöttem, hogy a fiúknál nagyon komoly jó pont, ha valaki tud, és jól tud főzni. Ez az urbánus legenda, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, maximálisan igaz. Érdekes, hogy ezt a mai lányok kevéssé tudják, és nem használják ki ennek az előnyét. Keveset főznek, és nem is igazán tudnak. Sajnos ha körülnézel, annyi a megbetegedés és az allergia, és minél inkább megyünk előre az időben, annál inkább így lesz. Nagyon kell vigyázni, hogy mit eszik az ember. De ha megtanulsz főzni, akkor biztos lehetsz benne, hogy abból az alapanyagból fogod készíteni, ami azt tartalmazza, amit te szeretnél, és nem azt, amire egyáltalán nincs szükséged. Azt gondolom, hogy fontos lenne mindenkinek megtanulni, hogy mit szeret, és azt hogyan tudja elkészíteni.

SA - A szakácskönyvben saját vagy „hozott” receptek szerepelnek?
HB - Az elsőben saját receptek vannak, amiket egyébként mi is fogyasztunk. Ezt amiatt szerettem volna megírni, hogy megmaradjon majd az unokáimnak, az utókornak, hogy mit evett a család ebben az időben. Egy pici korrajz. A második könyvben viszont szerepelnek szerzett és tanult receptek is. Amiket például Amerikában tanultam, vagy ott ettem, vagy Olaszországban, vagyis amikkel a nyaralások kapcsán találkoztam, vagy valakitől örököltem.
SA - Melyik a kedvenced?
HB - Amit én a legszívesebben eszem, és minden nap tudnám enni, az egy olasz tészta, az aglio olio e peperoncino. Ez fokhagyma, petrezselyem és erős paprika. Ez a legalapabb spagetti, és egyszerűen csodálatos.

Szabadulás a cukortól

SA - Diétázol. Miért? Oka van, vagy egyszerűen a jobb közérzet miatt csinálod?
HB - Ez egy átalakító program, a lényege a cukortól való megszabadulás. Fogyókúra és az édesség iránti függőség leküzdése. Azt szeretném elérni, hogy azért egyek meg valamit, mert szeretném, és ne azért, mert ott van előttem. Ha ez sikerül, akkor nagyobb hatalmam lesz a saját döntéseim felett. 3 hónapos maga a kúra, de addig csinálom, ameddig jól esik. Fokozatosan veszi el a dolgokat, nem azonnal. De jól bírom.
SA - Lelkileg is?
HB - Igen, mert a dolog működik. Nincs alkohol, nem lehet cigarettázni, nincs kávé, semmi olyasmi, amiben tartósítószer van. De ha meggondolod, ebben semmi természetellenes dolog nincsen. Ahogy még nagyon régen éltek az emberek. És ez nem egy életre szól, hanem most ezt tartom, és utána visszaállok. Gyakorlatilag ez egy rebootolása a szervezetnek. Utána el fogom dönteni, hogy mi az, amit soha nem fogok enni, mi az, amit nagyon ritkán, mi az, amit néha megengedek magamnak, és mi az, amit mindig fogok enni. Tehát az aglio olio e peperoncino mindig lesz!!!
SA - Akkor jelenleg az egész család a diétád szerint étkezik?
HB - Szerencsére mondhatom, hogy mindenevők vagyunk, mindenki eszik mindenfélét, úgyhogy nem jelent problémát senkinek sem, ha kicsit másképp eszünk.

Kamerák előtt-mögött

SA - Tegnap beszélgettem kicsit a lányoddal. Érdekes, hogy melletted nőtt fel, de mégis úgy van vele, hogy inkább a háttérben szeretne maradni. Ez miattad lehet, hogy látja, milyen ez az oldal?
HB - Szerintem egyelőre inkább a kora az oka. 21 éves, de én úgy látom, ez még bárhogy változhat. Azért, mert ez a tőzsde mai állása, holnap nem biztos, hogy így lesz. Amiben ő kényelmesen érzi magát. Ez csak egy közhely, hogy akinek színész a mamája és énekes a papája, akkor annak ugyanarra a pályára kell mennie.
SA - Igen, pont ezt akartam mondani, hogy neked viszont mindkét szülőd kapcsolódik ehhez a pályához…
HB - Igen, de mindketten a háttérben mozogtak. Édesanyám díszletépítész volt, édesapám operatőr, tehát mindenki a kamera háta mögött volt.
SA - Nem lehet, hogy ez is hozzátett ahhoz, hogy ebbe a világba kerülj bele?
HB - Amikor 4 éves voltam, az anyám körbevitt a filmgyáron, és azt mondta, hogy na ez az, amit te soha nem fogsz csinálni. Nem lett igaza. Én a saját gyerekemnek azt mondtam, hogy azt csinál, amit szeretne. Ha érez annyi képességet magában, hogy az érdeklődésre tarthat számot, és az emberek akarják ezt nézni, akkor lehet, de nem kell mindenáron ott lenni. Azt szeretném, ha ő a legkomfortosabban érezné magát, és azt csinálná, amihez képessége van, és amiben ő a legjobban ki tud teljesedni.
SA - Mennyire szoktak a rajongók beleavatkozni a napjaitokba? Megállítanak titeket?
HB - Néha igen, de egyáltalán nem zavaró. Ismert emberek vagyunk, akik színpadon, televízióban, itt-ott szerepelnek. Ez egy teljesen természetes hozzátartozója a mi létünknek. Egész fiatalon volt olyan élményem, hogy néhány rajongó egy picit túlment azon a határon, mint ami jól esett volna, de ezen kívül nem volt gondom soha ezzel az ismertség dologgal.
SA - Mennyire vagy híve a közösségi médiának? Mit gondolsz, kell ez manapság?
HB - Ha jópofa dologban veszek részt, azt nem bánom, ha megmutathatom. Nekem is jó ránézni a régi képekre. De nem gondolom, hogy feltétlenül szükséges. Nem kell mindent megmutatni, vannak, vagy legalábbis kellenének korlátok. Nem vagyok olyan fontos, hogy minden egyes eseményről tájékoztatnom kelljen a barátokat, vagy az engem követőket. Szerintem az ismert emberek ott szúrják el, hogy azt gondolják, hogy ők annyira fontosak, hogy még arról is kell posztolni, ha éppen a pedikűrösnél ülnek. Azt gondolom, hogy ez egy hülyeség, nem kell terhelni.

SA - A rendszeres edzés is belefér ebbe a hektikus életvitelbe?
HB - Igyekszem, igen. Amikor színházban próbálok, akkor egy kicsit nehezebb sajnos. Időnként járok edzőterembe, illetve megyek futni, ha tudok. Most nyáron pedig a nagy szerelmemmel, a sup-pal töltöttem nagyon sok időt, isteni dolog. 4 évvel ezelőtt Amerikában láttam a Hudson folyón egy férfit, aki állt egy deszkán, és egy hosszú evezővel evezett. Akkor még ez egyáltalán nem volt ismert Európában, nem is tudtam elképzelni, hogy mi ez. Kicsit később, amikor a tengerparton nyaraltunk, találtunk egy szörfdeszkát, és én megkértem a férjemet, hogy csináljon hozzá egy evezőt. Az volt az első sup-om. Álltam a szörfdeszkán a Zorán által készített evezővel, és egyszerűen fantasztikus volt. Aztán idén vettem egy rendes igazi sup-ot, és amikor csak lehetőségem van rá, használom, imádom.
SA - Sokat vagytok a Balatonnál?
HB - Sajnos nem, pedig imádom a Balatont, az egész család imádja. Hévízen is eddig csak egyszer jártunk. Egyébként mindig szerettem volna balatoni lenni, mindenkit nagyon tudok irigyelni, aki a Balatonnál él, ez isteni hely. Csodálatos környezet, csodálatos víz, mi kellhet még...?

Egy pár villámkérdés…

SA - Kávé vagy tea?
HB - Kávé
SA - Hegyek vagy tengerpart?
HB - Tengerpart
SA - Thriller vagy vígjáték?
HB - Vígjáték
SA - Ha el kéne menned egy lakatlan szigetre, mit vinnél magaddal?
HB - A férjemet
SA - Mit jelent Számodra a család egy szóban?
HB - A teljes életet
SA - Milyen könyvet olvastál utoljára?
HB - Dean Burnett - Az idióta agy
SA - Mi a legjobb tanács, amit valaha kaptál?
HB - Légy önmagad!
SA - Van világsztárod, akit kedvelsz?
HB - Meryl Streep
SA - Hm, érdekes, Józan László is őt mondta tegnap, nagyon egy húron pendültök…
HB - Persze, egyeztettünk a vacsoránál, mit mondjunk 
SA - Milyennek képzelnél egy tökéletes napot?
HB - Nagyon sok tökéletes napom van, úgyhogy ezt nem kell elképzelnem. Megélem őket. 
SA - Ha Neked kéne mondanod egy életbölcseletet, mi lenne az?
HB - Az élet szép.

Minden jog fenntartva. A cikk a Hotel Európa Fit****^superior tulajdona, másodközlésre csak a cikk részlete engedélyezett, forrás megjelölésével és direkt linkkel az eredeti tartalomra.